Aditz-izenen eta partizipio burutugabeen eraketa azaltzeko ...
Transcript of Aditz-izenen eta partizipio burutugabeen eraketa azaltzeko ...
Aditz-izenen eta partizipio burutugabeen eraketa azaltzeko prozedura,bizkaierazko testu baten aurrean
Ohar orokorra: hau prozeduraren azalpen OROKORRA, puntuka atalkatua. Testu jakinbatek ez badu puntu konkretu bat(zu)e(ta)ko agerpenik, puntu hori(ek) ez d(ir)airuzkindu beharko. Izan ere, zerrendaketa egin daiteke puntu fisikoen bidez (1/ …, 2/ …3/ …, etab., agerpenik ez dutenak hutsik utzita), edo gidoika (→ …, → …, → …, →…, etab., agerpenik ez dutenak saltatuz).
Bestalde, hemen bakarrik bizkaierazko testu baterako azalpena ematen dakonplikazio gehien ager ditzakeen euskalkia baita. Gainerako euskalkietakotestuetarako, prozedura berbera har daiteke abiapuntu, baina puntu batzuk / askok ezdute garapenik izango.
1/ Alomorfoen banaketa batueraz (eta orokorrean erdialdeko euskalkietan) bezala direnkasuak (hots, -te- izango dugu -S-i-z eta -n-z bukaturiko aditzetan, -tze- gainerakoetan):(… testuko kasuak zerrendatu…).
2/ -te- alomorfoa (batueraz baino) testuinguru gehiagotan agertzen den kasuak:
2.1/ Testuinguru fonetiko gehiagotan, hots -V-z (adib. atera-te-), -n-i-z (adib. imin-te-), -l-i-z (adib. ibil-te-) eta -rr-i-z (adib. ezar-te-) bukaturiko aditzekin: (… testukokasuak zerrendatu…).
2.2/ -te aditz-oinaren gainean ez baizik eta partizipio burutuaren gainean ezartzenden kasuak (adib. saldu-te-, sartu-te-, bildu-te-, etab.): (… testuko kasuakzerrendatu…).
3/ -(k)eta alomorfoa (normalean, partizipio buruta -(d)u edo -idu atzizkiekin egitenduten aditzak; adib. kanteta- (< kanta-eta-), agin-keta-, etab.): (… testuko kasuakzerrendatu…).
Euskal Testuak I Jean Etxepare (5) BERIBILEZ
XI
BERTZE BIETAN AGERTZEN
Gain-behera luze bezain ezti batek bageramatza xuxen bertze herri bildu-bildu, pollit
batetarat. Embil aita seme pilotariak hemen direla bizi nik erran orduko, ihardesten dautet
bertzeek: Orio! Bi oren lehenago iragan bagine, plazaratu zitzaizkikedan ene lagunak, ikusteko
«joko garbiaren» aldezkari biak han othe zirenez. Aithor dut jarraiki nintzaikeela gogotik, beso
zalu, xuxen, eta indar-neurri onekoa baitute bai aitak bai semeak.
Badugu bertzalde zer ikus, gure bideari goazilarik. Ohartzen gira Bilbaoko olhentzat
adailu bereziak egiten dituen fabrikari. Etzen segur hoin handi, gerlako lehen urthean.
Aitzin-paretatik hitz larri batzuek iragartzen daukute, han moldatu adailuari sua ezin ditakela
aiher. Ez balakite orok, guk bezala, ez dela adailurik su-gar biziskoarentzat guti edo aski minbera
ez denik!
Behinik behin, olhetako labeak berotuaren ariaz barnetik erreak eta janak izaiten ohi dira
hiru ilhabeteren buruko. Azken gerlaren ondarrerat, lasterrago ere ez othe ziren kaskailtzen?
Berri-berritarik egin batzu aldean badituzte beharrik ordaintzat, andeatu direneko. Horrela, lana
bethi aitzina badoa, Bilbaon eta... Orion.
1. Itzul itzazu batuerara azpimarraturiko zortzi formak, azter itzazu morfologikoki, sintaktikoki, eta komenta itzazu haien gorabehera formal-semantikoak. 2. Egin itzazu testuari buruzko honako ariketa orokorrak: 2.a. Azter ezazu testuan agertzen den izen-deklinabidea, bereizgarriak diren formei arreta berezia emanez. 2.b. Azter itzazu testuan agertzen diren aditz-izenak eta partizipio burutugabeak (alomorfoak, haien banaketa, eta banaketa honen kokapen dialektala), eta Nor-Nork eta Nor-Nori-Nork saileko laguntzaileak, eta azal itzazu haien gorabehera dialektalak.
ARIKETAK 1.
-bageramatza:
1. Bagaramatza
2. ba baieztapen aurrizkia geramatza eraman tr., Ind. Orainaldia, Hark-gu
3. Perpaus nagusiko aditza
4. Lapurdin, Lehenaldiko bokalismoarekiko nahasmena izaten da.
-iragan bagine:
1. Igaro izan bagina
2. iragan ad. oina bagine Baldintzazkoa; Baldintza, Orainaldia, Gu
3. Menpeko perpauseko aditza; baldintzazkoa
4. -Igaro aditza Iparralden iragan forman agertzen da
-Bagineko azken hotsean RUI erregela aplikatzen da: bokal itxi baten ondoren, a > e
-goazilarik:
1. Goazelarik
2. goazi joan tr.; Ind., Orainaldia, Gu -larik
3. Menpeko perpauseko aditza; modal-gerundioazkoa
4. Aditz iragangaitz batzuetan, NOReko pluralgilea -zi egiten da.
-ezin ditakela aiher:
1. Ezin daitekela aihertu
2. ezin Ad. modala ditake AHAL.; Orainaldia, Hura -ela aiher Ad. oina
3. Menpeko perpauseko aditza; konpletibozkoa
4. -Ekialdeko hizkera batzuetan, a i> i
-Aiher gehien bat autore lapurtarretan agertzen da
-Erdi ekialdarrean, ahalera erabiltzean, aditza partizipio gabe erabiltzen da
-adailurik:
1. Adreilurik
2. adailu iz. -rik partitiboa
3. Izen-sintagma; partitibozkoa
4. Nafar-lapurterazko hitza
-izaiten ohi dira:
1. Izaten ohi dira
2. izai A.O. ten partizipio burutugabea ohi partikula dira egin tr.; Ind., Orainaldia, Haiek
3. Perpaus nagusiko aditza
4. Erdi ekialdarrean, (-n)-z amaitzen diren aditzetan -ite(n) partizipio burutugabea
erabiltzen dira.
-ordaintzat:
1. Ordaintzat
2. ordain iz. tzat prolatibo-marka
3. Osagarri predikatiboa
4. -
-badoa:
1. Badoa
2. ba baieztapen aurrizkia doa joan tr.; Ind., Orainaldia, Hura
3. Perpaus nagusiko aditza
4. -
2. A
SINGULARRA PLURALA MUGAGABEA
ABSOLUTIBOA Oneko-a, lan-a Pilotari-ak, lagun-ak Oren-Ø, zalu-Ø, minbera- Ø
ERGATIBOA Ait-ak, seme-ak Bertze-ek Bate-k
Berritarik; ablatibo mugagabea, erdi ekialdarrekoa erabiltzen du.
DATIBOA Bide-ari, fabrik-ari
GENITIBOA Garbi-aren, gerl-aren ilhabete-ren
LEKU-GENITIBOA Gerla-ko, buru-ko olh-etako
INSTRUMENTALA ari-az
SOZIATIBOA
MOTIBATIBOA
DESTINATIBOA bizisko-arentzat olh-entzat
PROLATIBOA - - ordain-tzat
PARTITIBOA - - Adailu-rik, beharr-ik
INESIBOA urthe-an
ABLATIBOA/ PROSEKUTIBOA
Gogo-tik, pareta-tik berri-tarik
ADLATIBOA ondarre-rat bat-etarat
MUGA-ADLATIBOA
HURBILTZE-ADLATIBOA
DESTINATIBOA (bizigabeetan)
ABLATIBOA (bizidunetan)
Ondarrerat eta batetarat; nafar-lapurterako forman egiten du.
B
Aditz izenak eta partizipio burutugabeak Batuan ez bezala, hiru alomorforekin
egiten ditu: (-S+i)-z bukatzen direnean -te(n) darabil: ikusteko, ihardesten,... (-n)-z
amaitzen direnetan -ite(n) egiten du: izaiten... Beste guztietan -tze(n) egiten du. NOR-NORI-NORKeko laguntzaileetan: erroan /i/→ /au/ egiten da, datiboa 1. edo 2.
pertsonakoak direnean, eta Noriko markak bortiztu egiten dira; /-gu-/→ /-ku-/. Norkeko
pluralgile bezala -te erabiltzen da.
Dautet laguntzailearen kasuan, Norkeko pluralgilea Noriko marka eta erroaren artean
kokatu da, beraz, ez da bortizterik gertatzen.
ADITZ-IZENAK PARTIZIPIO BURUTUGABEA
NOR-NORK LAGUNTZAILEAK
NOR-NORI-NORK LAGUNTZAILEAK
Ikusteko
Ihardesten dautet
Ohartzen gira
egiten dituen
iragartzen daukute
izaiten ohi dira
ez ... ziren kaskailtzen
aithor dut
egiten dituen
ihardesten dautet
iragartzen daukute
Euskal Testuak I Mendiburu (4) JESUS BIHOTZAREN DEBOZIOA. §. III. JESUSEN BIHOTZAREN DEBOZIOKO ONDASUNETARA DARAMAN BIDEA GARBITZEKO EGIN BEHAR DIRAN BI GAUZA LENBIZIKOA. BERE BURUA HILDURATZEA EDO MORTIFIKATZEA
4. Lenbiziko egin bear dezun gauza, etsai gaixtoa garaitzeko, da zere burua hilduratzea
edo mortifikatzea. Ez du etsairik garaituko, ez du izain Zeruko ondasunik, hildura onetan sartu
nai ez duenak. Nerekin edo nere ondoren etorri nai duenak —Jesus onak hitz egiten dizu— ez
dagiela gogo gaixtoak eskatzen dion gauzarik: ar beza bere Gurutzea ta jarrai bekit edo betor
nere ondotik: Gurutzea soñean, ta bere burua begitan arturik ez darraikidana ezin dateke nere
ikasle edo eskolakoa. Ez nago ni onela ez dabilzanentzat [(Math. c.10.&16. Luc. c.14. v. 27)].
Santuak orobat hitz egiten dizue; bada neurritu oi dute onaren birtutea daraman hilduraz edo bere
buruari ematen dion atsekabearekin. Santua zela norbait esaten ziotenean Loiolako Aita San
Ignaziori, ala izain da, eranzun oi zuen, bere buruaren etsai andia bada. Ez da birtuterik jaiotzen
nekearekin maneatzen ez den lurrean; ta jaio ta larritu dena ere laster igartzen da, nekeak berak
ekartzen ezpadio Zerutik behar duen ura ta janaria.
5. Hildura modu bi dira Zeruko bidean birtuteari laguntzen diotenak: kanpokoa ta
barrengoa; edo gorputzarena bata ta bestea bihotzarena. Galtzen bada bata, besteak ez du luzaro
irauten. Birtuteak eskatzen duen gorputzaren hildura edo mortifikazioa ar diteke baruz, silizioz,
diziplinaz, loa galduz ta beste asko bidez; ta, artzen denean Konfesore onak eman dituen neurriak
autsi gabe, garaitzen du alferkeria, izutzen ditu etsaiak ta irabazten ditu askotan beharko dituen
graziaren indarrak. Baña austen baditu neurriak, edo egiten badu behar ez bezala, birtuteari
lagundu beharrean, kentzen diotza bere oñak.
1. Itzul itzazu batuerara azpimarraturiko zortzi formak, azter itzazu morfologikoki, sintaktikoki, eta komenta itzazu haien gorabehera formal-semantikoak. 2. Egin itzazu testuari buruzko honako ariketa orokorrak: 2.a. Azter ezazu testuan agertzen den izen-deklinabidea, bereizgarriak diren formei arreta berezia emanez.
2.b. Azter itzazu testuan agertzen diren aditz-izenak eta partizipio burutugabeak (marka ezazu morfema berarekin eratzen direla, baina zehaztu itzazu alomorfo bakoitzaren alomorfoa), eta Nor-Nori-Nork saileko aditz laguntzaileak.
ARIKETAK
1.
-egin bear dezun:
1.Egin behar duzun
2. egin ad. oina bear ad. modala dezu Ind., OA, Zuk-Hura +n
3. Menpeko perpauseko aditza; erlatibozkoa
4. -NOR-NORKeko orainaldiko 2. pertsonan erdialdeko forma erabiltzen du, ez ordean
beste pertsonetan.
-Ortografia zaharra: bear /h/ gabe idatzita; hegoaldeko idazkera zaharra.
-ez du izain:
1.Ez du izanen
2. ez adond. du Ind., OA, Hark-Hura izain
3. Perpaus nagusiko aditza
4. Izanen ekialdeko formatik datorren forma da izain. Goi-nafarreran gertatzen den forma
bat da: Izanen > izaen > izain
-Zeruko ondasunik:
1.Zeruko ondasunik
2. Zeru iz. -ko leku-gen. ondasun iz. -ik partitiboa
3. Osagarri zuzena
4. -
-dagiela:
1.Dezala egin
2. dagi egin tr.; Subj., OA, Hark-Hura -ela
3. Aginterazkoa
4. Egin aditzaren forma trinko zaharra mantentzen du.
-eranzun oi zuen:
1.Erantzun ohi zuen
2. erantzun ad. oina oi partikula zuen Ind., LA, Hark-Hura
3. Perp. nagusiko aditza
4. -Testu zaharretan, (-n)-z eta (-l)-z bukaturiko hitzetan, afikatuak txistukaritu egiten
ziren.
-Ortografia zaharra: oi /h/ gabe idatzita; hegoaldeko idazkera zaharra.
-nekeak berak:
1.Nekeak berak
2. neke iz. -ak Erg. Sing. ber 3.graduko izenordaina,sing. -ak Erg. Sing.
3. Subjektua
4. Ipse forma erabiltzen du. Testu zaharretan Idem forma (neke berak) erabiltzen zen beti,
baina Mendiburuk forma moderno erabili zuen.
-ar diteke:
1.Har daiteke
2. ar ad. oina diteke Ahal., OA, Hura
3. Perp. nagusiko aditza
4. -Ahalerazko formetan, aditz oina bakarrik agertzen da, partizipio gabe.
-Ekialdeko euskalkietan, (C-ai-) > (C-i-) bilakaera gertatu zen.
-Ortografia zaharra: ar /h/ gabe idatzita; hegoaldeko idazkera zaharra.
-birtuteari:
1.Bertuteari
2. birtute iz. -ari Dat. sing.
3. Zehar-osagarria
4. Birtute hegoaldeko forma da.
2. A
SINGULARRA PLURALA MUGAGABEA
ABSOLUTIBOA Gauz-a, gurutze-a, birtute-a
Neurri-ak, etsai-ak, indarr-ak, oñ-ak
Bi- Ø, asko-Ø
ERGATIBOA Duen-ak, on-ak, santu-ak
DATIBOA birtute-ari
GENITIBOA gorputz-aren, bihotz-aren(a), on-aren
LEKU-GENITIBOA eskola-ko(a), Loiola-ko
INSTRUMENTALA hildur-az Baru-z, silizio-z
SOZIATIBOA Atsegabe-arekin, neke-arekin
MOTIBATIBOA
DESTINATIBOA dabilzan-entzat
PROLATIBOA - -
PARTITIBOA - - ondasun-ik, gauza-rik, birtute-rik
INESIBOA Soñ-ean, bide-an Begi-tan, asko-tan
ABLATIBOA/ PROSEKUTIBOA
Ondo-tik, Zeru-tik
ADLATIBOA
Soziatibo mugagabean (-rekin) forma ekialdar eta erdi-ekialdarra erabiltzen du.
B
MUGA-ADLATIBOA
HURBILTZE-ADLATIBOA
DESTINATIBOA (bizigabeetan)
ABLATIBOA (bizidunetan)
ADITZ-IZENAK PARTIZIPIO BURUTUGABEA
NOR-NORI-NORK LAGUNTZAILEAK
Garaitzeko
hilduratzea
mortifikatzea
Egiten dizu
eskatzen dion
ematen dion
esaten ziotenean
ez da … jaiotzen
maneatzen ez den
igartzen da
ekartzen ezpadio
laguntzen diotenak
galtzen bada
Egiten dizu
eskatzen dion
egiten dizue
ematen dion
esaten ziotenean
ekartzen ezpadio
laguntzen diotenak
kentzen diotza
Euskara batuan bezala, alomorfo bi ditu: -te- eta -tze-. Erabilera, batuaren modura,
honakoa da: -te- alomorfoa (-S+i)-z; irabazten, austen, eta (-n)-z; egiten, irauten,
amaitzen diren aditzetan erabiltzen da.Beste guztiak, -tze- alomorfoarekin.
NOR-NORI-NORK saileko aditz laguntzaileak batuaz bezalakoak dira guztiak, bat izan
ezik: diotza. NOR-NORI-NORKeko absolutiboko ohiko pluralgilea -zki- izaten da, erroa
eta datibo-marka bitartean (dizkio); baina kasu berezi honetan, amaieran jartzen zaio -tza
pluralgile marka. Gainera, datiboko hirugarren pertsonaren marka aurreratu egiten da,
absolutiboaren pluralgile markaren aurretik ageri dela. Gainera, ergatiboko pluralgileari
dagokionez, edialdeko -te- erabiltzen du.
ez du … irauten
eskatzen duen
artzen denean
garaitzen du
izutzen ditu
irabazten ditu
austen baditu
egiten badu
kentzen diotza
§§q'
ñg§\
\§Er§l
:(l
§§.§5i:E::=!x'!!E:l )- §§ g§.§:d§=§ ñ !\§ ;: § ^§§ § d.. d =
t i S e\ ¡ t p §§ á< § É bs s üJÜ
^ : .. i:a á i: .> : 9 0 r§9F :iÉE §
"=!)i\ i t X 5 9 *.1EI EáEi *N9^áHñS
Nv-9p;_¿¿,
..!J¿=.:uÉ6I
EI §3 AEÉ; E3§l tE ;E!€ E;ll l-:t4=!-==&q:t §* ¡ r,:ii Eüddü9-os; t6-r -c';dda * El § _Ert .- .5 h,li nl\€lq vl
.;?
g:* =^U =ñINF
o!oH§i;.v"o!
§ ¿ ¡ .'a-do{'=;F- \§§:E.'ES,-.,'i,§dE F E§**TUñ!M\of§ ! É*§§ú
5LO;hQ-
,-<5=E¿=: E 5 s c. d E § § :trgEE §l=üH§ §l:d:r*=-=!i :diN-+.-€ÑarLNsNELi!+!=' e.=E.E_11é=ñJ E; TÍf : Z!cl9l t=tari :ɧt5l')-t .rl 6lÉl 5l§á
S =: o
! @E.=
':rK"Feoñ
N! d d
.E" oq
:E5t'ara g I*g r Eca.. ?^
ÉE g e*
á. h -69! = A
.tSlfc
.!'9 6 c= -ۄ:a49r-9
6 -ñ9;l! € Y ñ.! 3 á t-ts-¡FoI
rN
rll
E
o
E
:a
.:
§
C
::c
\
*n
ral
-o
=
j
o
o
t'éou
oa§
p
!«h
o§
E
oilo
.:
§
§o
5r
§
\
!a
I
b¡>i
Io
,j§
o_
N
a
Avi
a;
E.
a
5¡
po
ci§
L;
ci§
p
d
,;
r.!
§
J.
§+§
al
o
dN
ñj
!:ü
É:d
?os+ ^5^
I N^
! ínX
.g ! .:¡
§"§
;N 9
§=s,i§
Ée=-o:ú
6 .^ _ §éP§IE9=iE=§* P¡J
§L-§-;!qE'§§§ Eul)a.§Í,;§\iaa§ \ " i *, E t e¡a';o id+:!^=§ó§ É_ É ü, i §* p§ s ;t l,: §-;= § tt¡ ü* § É
; Er E§:t § :§ ͧ P; E9§uí,-§19..; sE Éf;E *,€ §: ElY HtS§+: 'ü -&'; *t=sE §l : :; El § {r¡st=-E;§ ;NEE !§§{ El§ s;
=l§ !:il;á is r¡E1 ÉrsxE¡ *l: Es ilü *üsC€r Íu- t .§ E §l I s ;.. il 'c .E 't fl . E. -'I ei-: ;l gt".E= nl E == .zr s es§!§) 5.:'
==:¿z*, *;fr=_er ¡¿-\'a-en-á:-ddái f !:= = =t rsE¡ *l ¿ :.E ':l § §eí --- .j.=!: ,:ii = :!l ?=;\ dr É +X €l § E3 dñG '"Íi
= = i=: ü t;lEnE§ ¡li \= sl* ;E ;i: q+qi, . i_ 5;lt§:; El§ s El Ét t,rdi ) 5 E -.: a oi ci § :i ñl 4: 1: I- : : =-= ¡)¿s 3l : El +l -i* Y.;?i
= 1= tl § .=l
=1 = -
r = E: !l El il ij ; 1== ;' ? ; i
I
.§
,§
riN
=E
'-tl
ñÉ
N
.§
oÉ
o
a¿
E rr§ üÉɧ EE.úá"c
§ s ;ü5§!9^Ed
§= § ;€; §§*l^§§s § fiEs §§§* § §sq d§! §t§ s E*; ;1 i:§
=ii r ,§§§ I ::; el t§§§ q s sl§s § E;* El ɧ§§ + + t §§§ E §ÉÉ €l # §
EE É i E t' E t*¡ 3 :ts ili §
=_Éü , i == y: E :.§ I ¡=: ¡l É*j g:; ; C r ; H É' 7,-=tr É +:i: il #§= €iÉs É[ 7 É i ñ' ir!1 a il;;j E ;l;§i ;¡l át+ -s i Él ÉccEr É i==;; *. Et r-s+ *gl*l¿ i ? Elá... n É=-=; É gÉsEsriÉi¡i g É 8E = i' j:Zi € slsis§t §
§i Er! É s Él + , : ,; 9:§:Il Ftl ; il '; i Él -"-:i
;f=;;;'H
rOd
o
=lr..l
-:
§
§
o
b¿
p
\
,, 0.
t )t,l:,'!:q¡'o I4r¿71i'.íi9 i4t'_-,1
-;(
l
lr
§
-!'.§a
§§§ei§
§:§§H
q
,l
'6'.t,
ol
{ú
P]
,.J'.)4 z á 'i r ,i.1 r 'J ,i ' .' : i't.t i,A 0, r'.,}. " ¡. : ,q -L -r'- J [iú 0; 'i l- ,. I, "nl i tj t) ¡ 1 ,
c-.l!
I ¡ t - -'lLL ' -.,.',. * 1á!J--t''vIdnr'i!ir\óñ¡Jr., i; \ ó-:0, ^'),lr uo ' .-
Íi'Lü
'\.§§§O
-k'a(§"§:.Ñ
\,U§ {:ñ it§
+_Yoo
F §á§..:r'A¡
, ! ío+i iH H .e Xls"¡ ! 9 §r'siu sv :¡-w
I ; .;t =
.9 I § ¡li:2 Y =
*-.:
g,i:i1 ;" É s {,ErÍ+t i -9 !!ü(. Xt1 ct j'Á J k EiIr-X^
¿e^ ár §*>nÉt*1 - .' r! :lj
^o l"< É: q Íi,!L Xt !ú óY 9: +s
ae I u,l ñc r-it.i;.'.iI.ñ.i\r;5í:-;"
u-, n r ._ .i .,.- r, L.' ^ q.l
'' i' i :'r o'r 'i ,-o - : ¡1 ¿'i riQ -¡-' r -{, ul'9,' .o1
o
oE
o
o
Eo
I
ó
E
a
!P
=r
i, ! ,;d:;':,i-u,b 4 i l ii ' i.',: ,l ,!i ?;;int.. Z A ^i « |,,,,',.'u ;i'í 6;': Í; :: 6í i i;, i"nlfl2',ít'Lti [;; =i 'i'r,i, ", qtÍ ¡,i , ! 1 .,.:l:gl,.i.t:,j'áilZ'f .1¡;at i.§ E É $*jri-*...,:.i -9 ., .-l g,,.j ,s,i,,,XAf§l! tY P ¿ ¿É:_:r'r,'l 't r,;;i-tr'::;í, lil ,-,, § E !*i.'' ,?o:
^li, -: "ilg,u¿Á; ,rij,ú.. i .ñ ñ d,r3
i: t?i i.."Y''tvY l:?;T i S"§ i € :€i I ílr,Á ,: _U r ) 'I s, u § s s i sri*n : ii\E€ ;ss si ɧ
3 ¡ü EE E§ É t§,€ # ;§'¡ :': .EE iñ E ;§s¡ F ñ§E §§ .Er ,-= E iS§: :.- #Ei S§^ Ep-e as^ E =+'J€ +§ oE**§ü€ EF= rs € E*§: ɧ i*;§§s§ Étr 3,§ E aE§: Éi E;Ét§§§ ;c; sr: ;;E§fi;§-;++\§Y§9i§¡* -i,i §§i§ ;-!;§; ;§ +ɧ§ : § ! .§ li,1 -' I : "i ; = : * -" : 3 E ' ::ts§§.8 Eiri;; i= .,I iiE:¡§#§ :;¡E3 ;; :z'>-z É :út i EE§§- ',',' E,,rÉr;'-
§ ¿ iÉ= ; : t ¡=ET i i9'aor ¡,¡Í.6 : .iÍ ñ §,r'tiiioo,l o, ,22 . ,::;Í,, i:,.y"o-Tu b! i4':.'¡, ,":
íL
'|1, a :;'rrl ; i' ili',i' " " :i, i ! : l
,dqil;.
i¡ -(¿
". ¡¡
2. t)
llñf"-o):-L§¿ il
r¿ ., | -?t
avfr d--
,i a.) t)
l-\l ,IIil
a
:"i
lj.iC'
§=i:a
s'd§+C=
\
ó Afr ú ptlú ,\r 11ú
ti "¡ ul
-'c qj,.t.. ,t i u'.. a 1
an. ¡,9t) A A :.. ¡ + tll ¿ üo!'uN4.-
.2
!
N
§i§l
§t\l
slLI§t
ülalül
§lkrl
á
¿,
:
o
N
!q
uol&¡f¡l a;ñ.
,-i .i6ÉA .,!,¡
l
'n -!. ,\'i,r') Lt'
di
$ f tl<''.r I t74'"r -' dq io ---" r!í 44i....0
'.c ó 1Y9 " 'a
N, ,,' !'i7 : .il4 , 'r)' )'f o2 o*! :t,i!t ^ A .- ) I :
a I "u? , i t I '=ii7hlYt,q,;q IL ) U L I\- - \Y 1.-i
= ¿t" l tS5 i 1
!!ñ;§ 5:s§: q!-§ñ^ñi--{s;r *'ES.¡,-Y;-¿i6M:.§üóaúo:J*üñ
$*$t Sg;¡di^!¿i--.§ L ü-ü = i yaS=5ñcHSXU¡.=qñ§.:§{*)_ú§§t §§ Eáis:l .i.!47§§lt§ sr.I&xsl i r§*e%al :!e§
:, !sS E*§§l s§-§ ;§s§t§ü EH$§§t : ü j I K § i§ § § § ;"8: i= ñ- § § J ¡ § 3c,T1 L Ñ K & I
1* (n I i trr'O Y U UÉaf"' tt ¡ , &Y, do ü,qp -F'
-5 .. I -- +, (_) , cLo *o ¿ d, -^ ó ¡ttá
^Iaf ó-- - ! SiSo'1:!li9{ i:ó.It. >' I *: r'.J-S/_() , a ó !);f-tZ Fg:¿: il;Y¡ á. rr..., u ): L*a o
.ü6!
d9',\ r! (Í r¿ "n F. ..) ¿.A ó s-l C)Yrr,f
a3 n C 9rv¡-& ¡ ¡ j' ló ".',:ti''.t¿?
1',1.'-\!t d ; q:,'-,1d.<,\a',d
;t
üÉñr'/, o0
Odsó
!d¡il
"oÑM
J¿o
v;?§
== -
i§=¿E!dpoüaN€!!e960d
l-.-9
=i:i-
*=ij--
.a-t-
-l-\j -,ii.-t.7=!
ñ,O1a
J
4-a-a
.!¿ü
ox
F.Oct
7
=
r!
:' a
-i§
<§o
§§¡aL
N
&
a
,.>o,
§
z)boo
^o-^i
3€§o§§
.9
§
\\,!
il
¿ñ
N
ó3
!g
AE
/t4 i d¡-S:0a=
rY=6i u i:*N
,!
!t'-,,1=c
9sñi-o§ñbo
ñl ñ*rdo!LE¡Ld§§
rirEPrl 1;ñóNñaX-UH
El oɧ<yló!!sgl >a!{úl vr -n i tÉl 'Er €§§!t
^ñ§,el E € § §=l !:t
dl g.-t ¿ol dl
hl;lñtp
ó
ILaid
dt)i¿
t
I-aL
I
/,¿
,V,o1¿r¡a4tl4f
a 2,t,0)aa4QL-'-ú.:1.tuJ\!l),ll,'
4ir .¿ -il
'r i¡{ '.á i f,: Ít- 1i ]Y'"! 'ti I i=i¿'? { \?t"a ' ( o I '¿ ,, i !!i ,9, i'., r: i I l',ua
,'l'1' '.0 3 " q i
,J J ( . * : q , á'.Y,iLiA irl,':ilitr-,,
I IA¿as
§iPr,t or€
?á
ñ¡N-'
-3¿N-
iLE.:§o=§stIL
')=i'i.§e -ldioH¡;::J=
N§Ñi¡8G 1S ; ü t.[\::s:§-oi i ñ i .i: I Iaz.r¿ =.i f!x-:'==a=
r!¡l
z<4.i16 F AG
ii f* c í !.i29, ; l, o 1,iri ti.ií. ¡ !i', \illr, !;; 'S 'o ; d úq ., -, -l I r
t1 i :o
§ ,, ; :'$ ?li.; iri Ei ii;i :.; nr',iL!,'?i'3;) i',i'11:ii Ji' ; J 1:'o' .- 'r i 3 ,,,
F-
N
=o
g.l
r.lo=ñ)¿o§ü\i:
.Liñ.:ú2a¿:-\*r¡l ¡.
) sF:i, o i o=t-:!Fl .: c Iol Au=q,:
:+á;i-'.c
iü§2*E\l:rr!l P o i
ii § .: = =
cl I :'. ,-
a, -.i§-J9É-N
a
tÉ
§§
oo o
üo
N
=
z od,
Nñ
ei§{
E
5
o--p;í
o
ua
N
7
z = ia
o N N
o =N N
NI
=til
-li)5lFI
a ril
! d,l
E!l¿olN(.N
.ia
*I5>i¡l
\1
,i0'Y ! ',\á ¡l '-o
1lv1t'1,
,r/¿ doc¿olol^)§¿r§Á§ e 4^§-J -r';trN,-(¡
úlE I ¡ J.JA c ; fl\NqietZ E - dol3=a'!dl,
oa.-aM!ú
oo^
=:!@6:
=óH_
,:C:
:a§:!Yc-ü
-§-u§?JE§gO:§;X:tr ==
.= oñx
E
m
(--
CI-d
jx+ -=::Góq-É*
;óq :!.'d.=o:Éa-xo
sEoaF!a=d
=§ Ea4* 6§J2{:e§l!ñl.r A'*'+s§l§E E-Nii§-ñi6uiNEaé9Éñ
{d.i L!-:E§r! L+¡l!:%§¡!a!§-U§;§:.^-ñ:- § > i i .*
t is :r §: ..: _: §§ :- -l r : - :
:<-ii:
.i ia\=:=
-:-¿j^'_ =
¿
l::O§
o§ot
bo
§
III
II
III
4
N
N
!
o
-p:2N
m
.r !! ó
odac\opi,e<!
ú\:6 :r -§9.¿ §l srdr _' §l
?-'
Y]§*
-*ñil ¡-t H
oul§lF.
!
a:§oS'::r§ i" ñ.*? §-§.$
ñ
=r<{--,-Lñ^E * Ésl: E Ei§§ E ?§.i a§a§ §E§ *§§i a=t ;F r ? eI ñ * axoH§\6ElE s s É.§ s G Eüe §- § E E E € B!s=s.:jjE.ot=$ E F ¡ § ;8; E !tE:§ I tE§ Eos§ -HEi l §rys §:§§ --: ü s E s t sH ssss s El§3;E :s' ü_E: §r::. r. rli§^sa E l€E ei§§§ * g§§§= .: ^ § *;'á -3§tF§ i§la: B Er -',ñ.! §ISss§ *t *. 3:6!E a tE Et gEré; : Éy §l "EE I;*I^tI tl §§u§ El
" E¡=1 S m€ 1¡r : '"8§,§§§ Él Es§§ :l1 !§f : ? _?qsHt €E iES$$B Hl §§§§ glt =.!.98 -, ú*x;rG,E ñt.9ü,,, !iX-:;
=l3 =;i,3; ;l tc¡Éil €l § .:l,9 §l §§§§ :ra =",7) ;l 1-;:,il :l € 5]r ;l §t§§ *l; a é)¿ H s Él s§§§§ Bl\ - :,! d § El ó1 ¡ E 5 ¡ 6l
= .: l.' ' ' i El :Ñl " u § ' Ñl<==?lElEl
,: -= ¿. ó dl o-r
ñ?6,ti66
rOd
=¡¡
"a
o
Lo
b¿
§*aI
\\
(iaLt, t¡l 'i'
¿tha"ci', g-
.óa))L^) q^
¡'4 A .- 'JA
ni q, ^ I
,)"1-u- ¿ § a-1,'jtll
tr
.q
§
e§O,? cg
¡-ñ ü HG\É:Q§=^
?rEi§ú
=s i § c«ñ'lsoq
5 i §ü o=>r§ts::§!N=-it¡r¡
r,€HÉN
.(1
!: I F "-t.. - '' 11
"U.; t :: Y !; i :
, i !;, \ | t /
! -r, ¿ ' á 't; !;3 -q.
: 1:'í.,;l :, 'o: ,t;o"i':i i _ú¿ ,ó9,': i i q á ¡yt.-,rs§ r ; l,!."1 s':i ii,"li,:-ZZi,j r-,; o-0, --ti,l gl:" qu;,7,:¿tru!.,= + I1:7i"t.-. § | ¡ttiii,i'ri ir'. ltt,,,b.tirl€ i
§ i '1 1:':iúÓii :",' -r';r- "Ft 3§ú6 - L H. *t??!=.-'c.!ou -sT s E*! ;§ :: i\t.. ;l d tr A* y= ¡ l¡ #§á IÍ. € €s E§d o ., ; J § i ñ tr \; ɧl É a+
§ E§ÚL E =iR.;ExPro*S¡iü§Ei:§i\,E#E,i[§§
El;i: u r iY- § ü§cEÉ-'§-i §§ i e f :§t § *gi+!:ñ.-§r §' *§ s ; i §=g I r:EE§éiIEi s§ :: § !-x Fir S if §éEE*§;l Éu :¡i i E§¡ ;:§ =: EE§'*E€§l §1 !!ñ, € i:;§ l;s :¡ EEE:t ,r ii§ € El §.+ 3i: E: i?§si §l É ,:i P ' ñ
ñe a e a X * s §
rO§I
=o
ñ
=tll
-:
o
§
\
N¡g+ñ§c§R
l¡ : \ ot§§ 5 i', §§§§ E E ü¡-* *i ! :lE §s¡ : i slH §,§t ss E §*e :2 U : h 9 $,.sf ü Ég¡ I+ ɧ§+ E ü§E; §" i ü§
- 7 cEadi ¡: * *s: I ñ:i o! ü § E X§§ §; E ETEg ɧ É §§: üÉ z s s;Es E,! §_§ü§ sÉ ;tE;?g§ ;l §:aTts ñu §= 5sr2§it ;Y §9€§E §
.s..ü5?§ü.sFá=€rE=t§§=^9\-rrE xsf F-tá: +EE §¡l§; P* ñ={eE§ 2i:;".,ͧ ¿Eg §gh-§§ :E €€ÉEɧ rt *í¿¿2i §§t ;1 €E§ü +r &3,z iE= !§i???§ "iu El ¡5s§ ;:i Eq: ;_ii Ei ¡E§§§§ et ,: Et §=:i g E* *r ñ§- -.,:-r e1 +Etiii El ,:X El ;¡.s* a: r-sso
= tl
=E - #t§ot :l i§ ;l § ¿"-i §l ^t§: =:- S1 F Hl s§ El § .' 5§ Il F,§,: = :l t br ,., =r § El iT
=l Yy:irslÉi=rgln-Iq,fl il or-r-¡646C
rOo¡
6
oñ
EI
d*!NI
§Lü\sNo.:I\
l:ri^ §.ñó
s "§l
&NrqQ
§N§§Lo
bO
§
I
\t
^-!xql-Or:o:stuc¡
r*
R§§:6§*\ú!E ur{ -§
? :@:'-.=
iñ ! §§**.: ' A A
^
.t 'L-é9!=OÑ
=o
'6s\
:(r§*dio9ñE
§: .. 1oN!l
5ñdl !
-§ s E!{-§6rl::r*t §l§!l§á Éli,>L sgQlirlsdzdld^!'-l
bl "§ d á ¡lI,t7.
§o+Z
do!EO
&§§
?§L*§§ONo¿.\§
?-i §;!u-!
K,NJJNP_¿ -t I t*3.: 3Y5=o:;§-nLun*a§pE"o\.ú{\
:-üo:|];
"; Iñisl üita; *l E: . p > .i ?]-i§§=tl ü-=r:ñsñl É
EE*§:§r:l 5*;rk§*.§fl §.a=Nl *::-§ts| :! -IEl § § § § Zl p'N=q\N-l ^I
=:tüY¿st s:r tñ .ilNñ ñe ;
rON
:r!
§
'ü1.9§:.-ü§$-i§l
f,** i:l¿ü,:ü:!
-{
c
=§ñ¡.e§'ñ\=E s 3§q'o*úi.=E¡^.x 6 ñ \9YsE==§
tuiaqi*ü§ut.:+:-e.s T+ !§ 9 |.E^§"F;'5§ E'§té; > §' .- ñ^-_-\§fi+!o§u:i3* ;r§e3 +: *t 9;G;:.§§oPotúd=§:ó'§ÉNc .: § h § F * I c, E ..9S § : .: uh ! o ñ9-t-üd::p"'§E!ñ=\-ñM;ó'r\;.§
d * + d - ¡ ^ -= N-E=u§§!ó""dH:i. ó : o § i q
=i €r.E..¿:E§\it€l '*: epÍr b §-Et g!
:t at::L=¡=il :: b!, -o't^, 9ái,iliivsI\,7tóJ.!EJ-::úórl:- 9E E-ü-ü .Zft -=*, i*:.4-' ñl E! Y i 4LOI UO
=lz Z,:fd-E6
ca§-38+S-fl§ti.:o.u ,-ñiPE.t ¿
= a E : e
:t.'r<€_áPEE- 9 E" É § ú ;aL^69.6 18..lciocSH
o*E+t Í e H= E ñ r! E,i 5 E F.: .9 U §'§ -a2 ! tE 3 É st Er H* s AA 8* € * § ü§ Y
E s i't ;E : t § ga Eo ! 6€ §.- E^ s g sü ó1 t áE ,É 5i ^g =§, H§ *z ; iÉ ?; i;-;É §§ Fi Éü § l; §§s,§F,s¡ü sr $§. EE E =É j=Ei'§,s§Ee §l § *$§ 5f "- tE =c-nEtrtE: §l { Éió É? + ü 6Est §€ii§§sir, §s EFt. Z: = t 5E§'
=t <si¡r§tfi,, §§ :ES -q§;§ : , sÉ;§ El ;;P§s§stÉi§ gtg E?:+>?=J*=:r =Elss§-t =+§!.i,*;+É+
= = -2¿a ! -vr E=s!s:6r -iq" tAE§ iü! .=,. :zf : T;l :§§ii§El i{§§ ÉaFE FEx t=¿t ¡i=S Etl €g§§§§El Ei§: §EÉÉ §f *r::=<i=^i:El .\4Á§§irl 3úsS:áZ<-1=
:-:ia--'.,:-ñ;ü"Ñt§§u§l -*éoiEÑ:'=ui;41: <=i 1i=: '- ñR = +l + ¡¡ !9; El: ¿=i Éi:; á :!t ; I É -$É EE,* ,,-: : - - r E.r =l
S s ¡ ;l::i;^EÓr.r';¡i|¿a.ieG6id;G.
H s --.i
6*úr.-psi
ó\- --iɧ ñ>úÉL:=§or-ÑCídd
" E i.= EE§ E dú =-3s e frA ia§ i- !E 3 =si €F E: T :iB c k j i ¡ *.v* !; Es § : -eE§ =c .:ES E É€-tü-*s§.EÉ=bo-v)k,f§¡ sÉs = §E =: r:C=-§=ñc=Et3ÉLo ío ?, .= Z ü ñ r-¡ §_7
.j,.=¿"_t.=.-i!=ú\; ? !;€§ ,Bg;;E si"5:;X=:qoúi:;^§ ÉÉÉuÉ sÉÉÉl §:§i :! =Els íe srr!' .!e
-l¡--§ ;1:§i <;;§s §:'iv ;e§¡§ gɧ!t §§§¿ §) it,:.§i i€s-§: S;sE §r s if Y;§ FrY:§ §=fl; *d Éi u - § < \ + " á x § x § _ a< \g ;l .E ü=§3n E: i-di I g§E ==:¡=a=:*:¡Ete Ei E áY íE i;eü IE.!=ñ--=.'-;E=;EEg 3 = *i i t = t = - = e s ñ: =l* €li ; É EE 3e E..
=r t ) S E¡ 3:l¡l +l .ia
;¿l<l{rñe6-::
rOo.l
=o'
ú'--,:sñ!=ñf,'f.9§c5ñ-aóON.§úüoñ-a§.§'=cb{u¡ñ\
! o b§M;ñuTNE.
\§ñ5
-d=-:ü-3Ef§§§¡i+iiü:a"d*aa5c\!rMhoq:.. + = § - (o\-=lróo§*:dic ¿*\ * CÉ E
=iS4!.=*N:.lY-Nt-=
=:;-=ññivÉl=ñ.S'i§Itr:o-:;i.=-'.jE§Nü*t.o¡-*(,i=:l
§<im\N
§€ üs ! § § ^ :uf-:.-.v =t -t E E 3'qo¡sdr!.bJsÉ §,S >§ ¿ c ; fF b -§ n :§ E E E I :§:oE+,§-Lñoü§.E^i:"!-§k¡ño-t+E r:S §§ € § -= §
*E §e §r : o¡ :E §Pq § E §. ó d 5: §
=E ÉÉÉt§ * á EE §
:§ ;;E§§r É as :is §
í-:x!ri: !,. Ps ,Fi §!- €=iüi. ts! 8§ §tt"§§r ti +É:§§r §* ;: -#§rs^{l +g sI=-§§t EÉ $§ s Er§}};ii =:';:*§:'§ sf; '- €§ § E€FiEi:' ** ;EE§§i ÉÉ §- i§ § ;á§:§¡ñi ; E :É€;*: G u üEl:s asi**§ EE §ü *: :- §Y$$§.¡3É# !:;§Si sr" ¡= 6€ ,§ ci:;§s{l E; §üÉif§ E§§§§ §; i§ Eñ§$§§gl E¡::E"ü§§§ §I§§t '.§, §r -ó=§Fr "üEl É,¡:iis¡s :{ü:§:X $1.§§ cáE§§§§iÉE::jüs¡§ *qɧ§§ iÉg§s EÉrg*:íii;i;::f :§ üEEs§= qGe$§ i Éevsasr¡3:+3:€§§i f ñɧ*s iF;§§ :sa: =: :: É .) .Ñ:É É E. :; ¡! ¡ § E ?": e §:-- -: .r_s € ñ .i-,l§ E €¡E:-n:2:62;5-ú\o,iF-
§§=§qox\_) ! 'i
oñ§-v§6.--ñ
No\§
6advüoo§5
l-¡¡ dr d i:ol orNt ¡d,b
!1 0;ÑI EÑ
El -=
vt g!l g2ool i"j
§l =ñol 6Ñet ^ s-{.=l VX\l N
dl o§
,., ..¡ uEl 5d
!t -§';l *=§§;il:-§§ FI .p :ñJ: 0l§ ñ Bo§ -l § §j.-p 9l I § b*rit§'E§¡ol ^+:§ §l § §E* 5t § *§ü rl § 'ñ §§ t¿l § c*- s§ El § §§§§.=t<q
sNl{ -=t!!la<t§\o
'it a.El 3El b^l q6
*t.v ñ
HE UEl di6El ÉE
EGENE?EñN :
bc§ :§€§
§*E 'i*¡s§sC§ §
pss§ift aE^lú ál-H =.q$ +ffiEd\sP ;O"F ñ
E;18 O
9¿d g
§ib x3.YN =irlE§
: E ú¿ s §¡.-I-+. E:áá3' 5b § ó t E;:-'e gs g;_EEs
t E ; ' oE-sE!=
§ ñ ob :¡. =;.üE § slasE,Ei'órE; ! sE - E §;;ü;
É* ip E ; ;EsEsüE"aS*i{q<E' '. n§: E; E ¡§ l:sgitE =!: -) F"t* I§§ilc ü .i -i = É t 3 = E !'^.i:Hl i 33,0 r- Él §: EEq§á§s § -+áF §é €l üE i:+:É.=+E;!:AE-s'6t -rr:É.!-c= i É;* €* s ir ;, E.EE§:-.sü-=;_¡\§^§:l ";;3E5É!'^a-¿=ó,r¡Jl'E§--gñ:nEÉs =§ E-u: != § El gs*qiif=§§ §§ lss¡¡ñ .é€ s :isEEsEf:rs: .§s :E:§§§ El §ü § ;l =fri;fÉe::: ii fr *i§§t ¡l ti -S *,==e=.¿áag§:o\i.:.§_:l ,st-§§, s.§5{lr!:§s s§ *Es:§: É El;§ §§
=isssE€:*¡§S §§ E1:¡** É !*: §'§ Fr iss¡..§Ei§Y s§-;5=§§§ : ;l *? §i 3***Í:r#r's"i §iirsii$s§ ; El.F: §§ il§§§taiE}§§ S§g3E'-^" g §;f E- EsssEE¡;;sr\ op.7r !r6$ F- :i f : t il rt-t;¡*E¿.:§s s,!rl E!0" ! ,il :E E il s§SasFat!§§st¡ég;l § il Es * :l i;i:ii'=EPi-o€, .r=r r:-; t *l ss É ;l sssEl .= -§'-U E 3 :l ---
6a+á
rOa\l
o
ñJ¿
Érl
=r§
<¡,ñA§:§xo §F*:-: §L:{n§¡6.\!\g
! s!i!ñ^
,:N
\.!51T§i§ -!lñPi*-
7
@trdNE§aaad,=:ñ UL
1)u:qñu§!6d_É!u
=: o.=!\ledi
q5---o.j \
9Ei§=UEL::ÑE§:J:=3NJ.+ s,'É? :§ f;tu-! = § ,!4-;ON9:ti§) '5j=¿:a?§E:*g22¡+!: ,-6_(,
oc.li=a-!.¡:so=\Cüd:E§ '; § +.; ño.i
-:l!;=x§c.,id\
=7 a Í s3 =FY+s=§ü.:Í ¡ ü I -, .P " É -§ \
-xvtc,6t :-t LJi:<: "*=€l §El EP ñ§\==ifll^t::PlY=§§! § - il .;, El S.=l " ; ::r-+ {l ;31 sPl ü:h:§
=ól .lEfsñsÉe¡§ie=1!cN;;!ca'¿ol .l 5l <.úE§;\
dl6tlt\d:l:i!l=!<1 <l <l -oY
^ §.id€oo.c
r!=.-Kód;=
=E'-i, ,o u
NOjúilñoc
-,:G
- (..1 s:lC*aSú
lóuc'-.;OÉ{oo§^NQO
o
ú§§o.9ad-N\6!r§?ñ
:ñJ-§
§ñ"-§¡J!¡l=-!
§i-+:§::'-=.!:
;j:=:
=:¿ ¿_.- _l==x<:=,
-l-lj-
a-
4.
w.
§
ñ.,9=N€Eó:tdaa
-d§§t
t§s§S § Nd!,.;
N§9.!J
-;:s",.$F::SEu:'-6!i ü§-'rl N§l ':%(lql >i:§l § s sil +UI P § §§s\ P'; = §§
L
!tEl -vtrl .rql o
qo
taN*
.J trIñül
I
§fl
u=l+Pio*l.§t.r 'al
§,¡§rito-ú:!" aÉü!.:üaú'\Étr,N
§-_:¡*-:d
.tsña§i§
FÑi =?ñ:d
"= f E:l '- 5-91 §ñ *I =il ! e=l f! Eq s i** ü.= lFr 'i §
E EÉ §; üt l: fi,f i i! e: §ñ g5 íE ;*l §E i§ :§ §s i= il? §Él ;E §É *á §§ É* r€ €' Ex €:€ §i ÉE :i i: á; *¡; is E; É:, Eu átr :!E=a+ i§ :! =eÁ ür i;.¡l i2 5§§! §§ :; ;:, E* ,*g ;: ñ§E§§l * 3t E§ :-Í fr: q= §:6ss§; §§ E§ §r § ai Éi §3;ti§r ii ;i i§ E§ :: gÉÉ¡S
= r=i¡ §§ -",2 si É; :§ §:5s§§ :i; :§ ;ÉEir i Ii p§ §;§§§§ i;i t§ Es;$§ !§ §§ §¡:ii§ §=É :§ ÉzE!i ɧ :§l ;Eg§iIEÚüü§§ *¡i i: =:'t§§ gy¡$ii i;:"==
;§= ü§ á;:l§$ ;*¡;§' §"=s Y = -4:E§: gl Ig§¡ E-i§ ; E! T¡I ÉEi: EI ,iE¡-: E Ss L fr= :?;l frr: á[E] §ü F ;§E='=rr =§ z igl Et a.
\aaA;=
Euskal Testuak 2020/12/18
Lana : urtarrilaren 22ko. (Ariketarako laguntza dokumentua, egelan)
Kronologiarekin loturiko ezaugarri orokorrak :
1-Geroaldiko partizipioak : -go VS -en
2- ezin partikularen kokapena (Mendiburu) :Adibidez : « ezin laguna ikusi dut » (perifrasiaren aurretik/kanpo) > « laguna ikusi ezin dut » (perifrasiaren barnean) >, « ezin dut laguna ikusi » (gaur egun, laguntzailearen ondotik) eta ezezkoaren kokapen bitxia « laguna ikusi ez dut » > « ez dut laguna ikusi »
3- Erlatibozko perpausen kokapena« Ikusi dudan laguna » [erl]+izen+det. Bainan testu zaharretan hau : «Lagun ikusi dudana » : iz + [erl] + det.
4- -KE- ahalerazkoa iragangaitzetan : daiteke/dezake (EB) > testu zaharretan ‘daite’ = daiteke.1) Daite (iragangaitzak) vs. Dezake (iragankorrak)2) Daiteke vs. Dezake (-KE- horrek lekua hartu du)
edo
1) leite vs. leike2) liteke vs. leike3) leike
MENDIBURU
- EDUN eta ERADUN (NNN) erabiltzen, dute bezalako adizkietan, te pluralgilearekin. (≠ due, dabe)- <h>-aren erabilera grafikoa (erdaratik datozen maileguetatik (hordu) ≠ erabilera fonetikoa(Etxahun)- Bizitu partizipio pleonastikoak- Tz>z : bihoz-*Edun adizkien bokalismoa NN paradigman : dezu/dut (nahiko sistematikoa)- Indikatiboaz kanpoko NN eta NNN lag. *ezan dugu.- KO eta REN : bukatuko eta emain- Gogo-asmo, estali-gordeak… (2 hitz sinonimo erabiltzen gauza bera errateko > sinonimoelkarketa/pilaketa)
MOGEL / AÑIBARRO
- Soziatiboa : sing. -agaz / pl. -akaz / -(e)gaz- Linchmann-Aresti legea > « zure eguna da / zeure laguna duzu ». Aditzean 2.perts ez bada > neutroa (zure) baina 2. perts agertzen bada > indartua (zeure). [Arau hau jadanik galzorian testu hauetan]. Orduan posible da agertzea « Zeure eguna da » = lege haustura.- Ja NNori paradigman : jako ‘zaio’, jatzuz ‘zaizkizu’
- Aditz laguntzaileak : izan, *edin // *edun, e(d)utsi, egin + joan eta eroan ohikotasuna adierazteko : ekarri darozu (= ekarri ohi duzu) / etorri doa.
- Desberdintasunak :
1- Bokal bikoitzak : + Mogel / - Añibarro: jaan-jan, zaar-zar, sur-suur.
alaba+an : alabaan (Mogel) -alaban (Añibarro)
2- Bokalismoak / bokal eufonikoak :
-Mg. alabia, etxia, mendija, otsua, buruba-Añ. alabea, etxea, mendia, otsoa, burua
ETXAHUN
- /h/ fonema, th-ph-kh (ikhusi)- /y/ bokala <ü> : testu zaharretan <u> /y/ <ou> /u/- <ch> = <x> eta <tch> = <tx>- i-u > ü-ü : ditut > dütüt- gaiaz > gauaz : au>ai- NNN ‘erau’ erei zub.: dereitzüt/deitzüt
ETXEPARE
- /h/ fonema- NNN erroa *Eradun : ‘dautzut’ bainan *edun DAT 3.perts : diot.
Ip ezaugarriak :
- TOGen: ‘lagunaren ikusterat’- Ad nag. eta ad. Lag. Kokapena [galdegaia markatzeko]- Frantses maileguak : ‘metr-etan’
Nor-Nork saileko laguntzaileen eraketa azaltzeko prozedura, bizkaierazko testu batenaurrean
Ohar orokorra: hau prozeduraren azalpen OROKORRA, puntuka atalkatua. Testu jakin batek ezbadu puntu konkretu bat(zu)e(ta)ko agerpenik, puntu hori(ek) ez d(ir)a iruzkindu beharko. Izanere, zerrendaketa egin daiteke puntu fisikoen bidez (1/ …, 2/ … 3/ …, etab., agerpenik ezdutenak hutsik utzita), edo gidoika (→ …, → …, → …, → …, etab., agerpenik ez dutenaksaltatuz).
Bestalde, hemen bakarrik bizkaierazko testu baterako azalpena ematen da konplikaziogehien ager ditzakeen euskalkia baita. Gainerako euskalkietako testuetarako, prozedura berberahar daiteke abiapuntu, baina puntu batzuk / askok ez dute garapenik izango.
1/ LA-ko forma gehienetan, hasierako hutsunea 1. edo 2. pertsonakoa ez denean, gainerakoeuskalkietan z- topatzen dugun bitartean, bizkaieraz Ø- dugu: (… testuko kasuak zerrendatu…).
2/ Erroa(ren forma)
2.1/ Indikatiboko eta baldintzazko formetan, bizkaierazko adizkien erroak forma bereziadu:
- OA-ko adizki batzuk -o- bokalismoa dute (vs. gip. -e-, ek. -u-): (… testuko kasuakzerrendatu…).
- OA-ko 3. p.ko forma -au- bokalismoa agertzen du (vs. gainerak. -u-): (… testukokasuak zerrendatu…).
- OA-ko eta LA-ko adizki batzuk -b- (< -w- < -u-) bat agertzen dute (adib. dab-ela ‘du-e-la’, dabe(e) ‘dute’, neban, eban, etab.): (… testuko kasuak zerrendatu…).
- Baldintzazko adizki batzuk -eu- diptongoa mantentzen dute (vs. gainerak. -u-; adib.neuke, baneu…): (… testuko kasuak zerrendatu…).
2.2/ Ahalera, subjuntibo eta aginterako formetan, bizkaierazko adizkiek -gi(n)- erroa dute(vs. gainerak. -za(n)-; adib. daiket (< da-gi-ke-t), zagizan ‘zaitzadan’, gagizuz ‘gaitzazu’,etab.): (… testuko kasuak zerrendatu…).
3/ Erroaren ondorengo pertsona-markak
3.1/ Nork-eko pluralgilea, bizkaieraz -e da (vs. erdialdean -te, ekialde muturrean -e): (…testuko kasuak zerrendatu…).
3.2/ Nor-eko pluralgilea, bizkaieraz -z izan ohi da (eta amaieran; adib. doda-z, dogu-z, etab.baina ikus ditu(z), etab.): (… testuko kasuak zerrendatu…).
Nor-Nori-Nork saileko laguntzaileen eraketa azaltzeko prozedura
Ohar orokorra: hau prozeduraren azalpen OROKORRA, puntuka atalkatua. Testu jakinbatek ez badu puntu konkretu bat(zu)e(ta)ko agerpenik, puntu hori(ek) ez d(ir)airuzkindu beharko. Izan ere, zerrendaketa egin daiteke puntu fisikoen bidez (1/ …, 2/ …3/ …, etab., agerpenik ez dutenak hutsik utzita), edo gidoika (→ …, → …, → …, →…, etab., agerpenik ez dutenak saltatuz).
1/ LA-ko forma gehienetan, hasierako hutsunea 1. edo 2. pertsonakoa ez denean,gainerako euskalkietan z- topatzen dugun bitartean, bizkaieraz Ø- dugu: (… testukokasuak zerrendatu…).
2/ Erroa
2.1/ Indikatiboko eta baldintzazko formetan, erro ezberdina dugu euskalkiarenarabera (bizk. arab. -eu(t)s-, gip. goi-naf. -i-, naf.-lap. -au- ~ -i-, ek.-mut. -e(re)i-):(… testuko kasuren bat jarri…).
2.2/ Ahalera, subjuntibo eta aginterako formetan, bizkaierazko adizkiek -gi(n)-erroa dute, gainerakoek -za(n)- (adib. degiodan ‘diezaiodan’, egidazu ‘iezadazu’,etab.): (… testuko kasuak zerrendatu…).
3/ Erroaren ondorengo pertsona-markak
3.1/ Nork-eko pluralgilea, bizkaieraz -e da, erdialdean -te, ekialde muturrean -e: (…testuko kasuak zerrendatu…).
3.2/ Nor-eko pluralgilea, bizkaieraz -z izan ohi da (eta amaieran; adib. deutsa-z‘dizkiot’, eusku-z-a-n ‘zizkigun’, etab.): (… testuko kasuak zerrendatu…).